ZÁSZLÓT BONT A JÓLÉT ÉS SZABADSÁG DEMOKRATA KÖZÖSSÉG

A most már hivatalosan is megalakult, immár működő Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (jesz, demokrata közösség) az egyetlen olyan szervezet ma Magyarországon, amelynek tagjai úgy döntöttek, hogy vállalva múltjukat, tanulva hibáikból új néven folytatják politikai munkájukat. Biztos könnyebb lett volna felosztani a megmaradt pártvagyont, az adósságokat nem kifizetni, szép csöndben elosonni, majd más pártokban új színek alatt tovább vitézkedni, de e közösség tagjai a nehezebb utat választva úgy döntöttek, hogy a bajban is kitartanak egymás mellett és együtt folytatják. A döntés helyességét igazolja, hogy azóta sokan csatlakoztak, így a tagság egyharmadában megújult.

A Jólét és Szabadság tagjai Tisza Kálmán, Bethlen István, Antall József konszolidációs politikájának örökségét vállalva és folytatva elutasítják a keleti típusú, vezérelvű barbárságot és hisznek a nyugati típusú, értékelvű kultúrában. A közösség tagjai ugyanakkor az Antall kormány és a következő kabinetek hibáiból megtanulták, hogy Cicero gondolata, miszerint a nép jóléte a legfőbb törvény, húsbavágóan igaz, mert hiába teremtett az Antall kormány soha nem látott szabadságot az országban, az életszínvonal drasztikus visszaesése miatt, az emberek nem élhették át a szabadság mással össze nem hasonlítható, mámorító érzését.

A demokrata közösség tagjai úgy látják, hogy munkájukra azért van szükség, mert Antall József álma egy fejlett, nyugati típusú, értékelvű országról nem valósult meg. Ehelyett egy új barbárság korszaka következett be, amelyben a politikai diktatúrát felváltotta az egzisztenciális diktatúra, a sajtódiktatúra helyét pedig átvette a véleménydiktatúra. Az egzisztenciális diktatúra következményeként a szakértelem követelménye helyett a párthűség lett a legfőbb előírás, amelynek eredménye a teljes kontraszelekció és korrupció, végső soron az ország folyamatos lecsúszása. A véleménydiktatúra, az emberekre erőszakolt ideológiák következménye a társadalom kettészakítása, az ország erőinek végzetes szétforgácsolása.

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség Magyarországon először nem pártként, hanem közösségként határozza meg önmagát, nem véletlenül. Ez nemcsak formai, hanem komoly tartalmi változást is jelent. A jesz nem vezérelvű, hanem az európai kultúra mintájára, értékelvű közösség. Működése ennek megfelelően transzparens, átlátható. A jesz az első Magyarországon, amely bevezette az e-demokráciát, azaz a közösséget érintő fontos kérdésekben minden tag véleménye számít. A társadalmat, a szakembereket minden lehetséges formában bevonja döntéseibe, ezért tudatosan még a közösség logójának és arculatának megtervezésére is országos pályázatot írt ki.

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség tagjai tisztelik az ország múltját, az elődök munkáját, ezért nem véletlen, hogy az arculati pályázat hivatalos eredményhirdetése május 2-án lesz, amikor megalakult a rendszerváltást követő első parlament. A jesz megalapítja az MDF Intézetet, amelynek legfontosabb feladata lesz, hogy feldolgozza a rendszerváltást követő évek szellemi örökségét és a tanulságokat az ország polgárainak átadja. A jesz ugyanakkor megalapítja az MDF múzeumát is, amelynek legfontosabb feladata lesz, hogy összegyűjtse a rendszerváltás mind a mai napig felhalmozott tárgyi örökségét. Ebben számítunk minden polgár együttműködésére, várjuk tehát azokat az értékes relikviákat, amelyeket tulajdonosaik szívesen odaadnak, legalább egy időre, hogy azok közszemlére kerülhessenek.

Budapest, 2011. április 9.

jesz vezetése